Híreink

A Miskolci Egyetem tervezése - Építési évkönyv, 2004
2004-01-01

A Felsőoktatás – fejlesztési Reformprogram keretében 1997 – meghirdetett integrációs pályázatként a Miskolci Egyetem a Debreceni és a Szegedi Egyetemi Szövetséggel együtt 26 millió dolláros – közel 7 milliárd forint – pályázati összeget nyert el az intézményi fejlesztési tervükkel összhangban álló beruházások megvalósítására. A Miskolci Egyetem sikerének egyik alapvető oka, hogy már a 70 – es évek közepén saját belső forrásainak átcsoportosításával reformfolyamatot indított meg.

A Miskolci Egyetem a 70 – es évekig lényegében egy képzési profilú műszaki egyetem volt, majd a magyar felsőoktatásban egyedülálló módon szélesíteni kezdte képzési profilját, és 1980 – ban jogi, 1986 – ban gazdaságtudományi, 1990 – ben bölcsésztudományi képzést indított be. A háromezer fős hallgatói  létszámú műszaki egyetemből 15 ezres hallgatói létszámmal rendelkező univerzitásszá vált. A Miskolci Egyetem bázisán létrehozták a vidék egyik legnagyobb egyetemi, felsőoktatási, kutatási központját, amelynek tagjai a Miskolci Egyetem, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Egyeteme, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézete és a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar.

A négyszintű képzési rendszer része az akadémiai reformnak, amelynek vetülete különféle integrált szakok és képzések formák bevezetése, a kutató egyetemi funkció erősítése és a hallgatói életminőséget javító fejlesztések. Ezek a reformok jelentős beruházásokat igényeltek. Az oktatási – képzési infrastruktúra fejlesztése új, nagy befogadóképességű előadótermeket, a hallgatói önállóság növelése könyvtári, labor- és műhelyfejlesztéseket tett szükségessé.

Az Oktatási Minisztérium 2000 márciusában aláírta az intézményfejlesztési tervekben megfogalmazott akadémiai reformok és a beruházási tervben megfogalmazott beruházási programok megvalósítására azt a 2000. és 2004. közötti öt évre szóló keret megállapodást, amelynek alapján megkezdődhetett a beruházások hosszadalmas, aprólékos előkészítése, ezt követően pedig a beruházási program egyes elemeinek versenyeztetése.

A Miskolci Egyetem 3,58 milliárd forint keretösszeggel rendelkezett. A rendelkezésre álló keretből az I. ütemben megvalósuló fejlesztés során új előadótermek épületek: egy 400 fős előadó, két 300 fős előadó és három 150 fős előadó.

A meglévő épületek megvalósult rekonstrukciós munkálatai:

            a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar új könyvtárépülete Sárospatakon;

            a Továbbképző és Távoktatási Központ korszerűsítése Miskolcon;

            tantermek, előadótermek korszerűsítése;

            kollégiumok korszerűsítése;

            az aula és a főbejárat korszerűsítése

A pályáztatás 2000 szeptemberében kezdődött az új előadók megtervezésére. A pályáztatás ekkor még a világbanki projekt keretén belül kezdődött, így a pályázó tervezőirodánknak bonyolult technikai és pénzügyi pályázati kiírásnak kellett megfelelnünk. A pályázatot a Miskolci Műépítész Kft. nyerte el. A tervezői szerződést 2001. február 14-én írták alá.

A történet hitelessége megkívánja, hogy megemlítsük a pályázaton részt vevőket: Reálterv Kft., Bodonyi Építész Kft., Mérték Építészeti Stúdió Kft., UVA TERV Út- és Vasúttervező Rt., Műépítész Építész Tervezőiroda Kft., Mont – Team Pannon Építész és Mérnöki Kft.

Az egész pályázat, pályáztatási rendszer szokatlan formai és tartalmi elemei természetesen csak a magyarországi tervezőirodák számára voltak újszerűek. Külön meg kellett tanulni a Világbank által megadott szerződéses formák nyelvezetét, hiszen a szolgáltatások leírása, a jelentésszolgálati kötelezettségek mellett a kulcsfontosságú személyekről és alvállalkozóikról is részletesen leírást kellett adni. A tervezői díj külföldi fizetőeszközben és belföldi fizetőeszközben meghatározott szerződéses ár részletes kibontásából állt. Mindezek nyelvezetéhez ajánlatos volt jogi segítséget igénybe venni a többszörösen értelmezett angol nyelvű írás és magyar fordítása közötti különbségek miatt.

Ilyen előzmények mellett a Műépítész Kft. – mint generáltervező – vállalta fel azt a kohéziós szerepet, amely az egy- vagy kétfős tervezőirodákból és tervezőirodákkal erre a világbanki projektre tervezői konzorciumot hozott létre. Ennek a tervezői konzorciumnak olyan miskolci építészirodák voltak a tagjai, amelyek építész vezető tervezői a valamikor Északmagyarországi Tervezővállalat – Északterv – tervezőirodáiban dolgoztak. A rendszerváltozás utáni szabad vállalkozási formák feletti euforikus örömöt az elemeire széthullott nagy tervezőirodák kis tervezőirodákká való átalakulása követte. Az eltelt évek bizonyították, hogy egy ilyen nemzetközi szintű pályázati rendszer előírásait, személyi és anyagi feltételrendszerét nem lehet önállóan teljesíteni, a kiíró számára kevés a vezető tervező személye és az általa jegyzett munkák minősége, dolgozói hátteret is kér biztosítékul.

A kiírt követelményeknek felelt meg az a konzorcium, amelynek tagjai:

            Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., Puskás Péter építészmérnök vezető tervező

            Stúdió Északmagyarországi Tervező Kft., Pirity Attila építészmérnök vezető tervező

            V+A Viszlai Építésziroda Kft., Viszlai József építészmérnök vezető tervező

            Hadas Műterem Kft., Rudolf Mihály építészmérnök vezető tervező

            HAD Építésziroda Kft., Horváth Zoltán építészmérnök vezető tervező

            NAPUR Bt., Ferencz István építészmérnök vezető tervező

Az építész vezető tervezőkből álló közösség szakmai irányítójának egyhangúlag Ferencz István DLA, Ybl-díjas építészmérnök vezető tervezőt kérte fel. Az építészmérnök vezető tervezők mögött ott álltak a tervezőirodáik teljes feldolgozói apparátusukkal, és természetesen a társtervezők is a tervezőkollektíva részesei voltak. Az így kialakult tervezői létszám 35 – 40 főből állt.

Minden egyes tervezési munka közös koncepció eredményeként született meg. A saját magunk által felállított minőségi követelményrendszernek megfelelően tervbemutatókat tartottunk, és az ott bemutatott tervvázlatokból kristályosodtak ki a végső építészeti megoldások. Ettől kezdve egy vezető tervező irányításával készültek az engedélyezési és kiviteli tervek. Minden egyes tervdokumentációt minden tervező aláírt: az első aláíró az épület felelős építész tervezője volt, majd ábécésorrendben a többi építész tervező következett.

Ez a közös gondolkodás, a munkák legapróbb részletekig való átgondolása nem csak örömökkel járó pillanatokat szerzett, hiszen minden egyes megoldásról, koncepcióról nemcsak önmagunk, hanem az együttműködő építész társak előtt is számot kellett adnunk.

Így születtek meg a következő tervek:

            egy 400 fős előadó tervei, Rudolf Mihály vezető tervező;

            két 300 fős előadó, Horváth Zoltán vezető tervező;

            kis előadótermek és a főbejárat átalakítása, Viszlai József vezető tervező;

Egyetemi Könyvtár és Reprozitórium, Egyetemi Távoktatási és Továbbképzési Központ, Puskás Péter vezető tervező irányításával

Az elkészült épületek minősége bizonyítja a tervezőkollektíva munkáját, a tervezés folyamatában időnként megjelenő súrlódásokat feledtetik a megépült épületek adta örömök. A közös gondolkodás, a közös felelősség már elfeledettnek tűnő lázas vázlatterv – izgalmakat váltott ki a tervezőkből, és teljes mértékben feledtette az egyszemélyes tervezőirodák magányából adódó esetleges szorongásokat.

Sajnálatos, hogy terv szintjén maradtak a következő munkák:

            Miskolc városában a Zenepalota épületének felújítása

            a Miskolci Egyetem telefonközpontjának emeletráépítése

            a Miskolci Egyetem Informatikai Egyetem emeletráépítése

            Kollégiumok emeletráépítései

            Egyetemi fecskeházak

A megváltozott struktúrák miatt – hiszen a világbanki projekteket már a tervezés közben átvállalta a magyar állam – a további fejlesztéseket az egyetem önerőből, külső befektető segítségével kívánja megoldani. Ezt a munkát elősegítve a tervezők továbbra is segítenek, így készültek el a következő tervek:

            400 fős kollégium;

            E/7 kollégium visszabontása és átalakítása;

            Egyetemi kápolna és ökumenikus templom;

            400 fős apartmanház;

            Egyetemi uszoda;

            Bevásárlóközpont;

            Konferenciaközpont;

            Műjégpálya;

            Hallgatói centrum a régi fűtőműből

A megépült épületek és tervek minősége és mennyisége bizonyítéka annak, hogy az elvégzendő feladat érdekében létrejövő és megalakuló tervezői közösségek a legmagasabb elvárásnak és színvonalnak is megfelelnek, és az építésztársadalom méltó képviselői az Európai Unióban is.