Híreink

A Népkerti Vigadó - Miskolci Napló 2016/04/09
2016-04-09

A Népkertet az 1870-es években alakították ki. Ekkor még a város szélének számított a terület. Déli oldalán mezőgazdasági területek voltak, amely az elkövetkezendő pár évtizedben villanegyeddé alakult.
Itt állítottak először Magyarországon szobrot Erzsébet királynénak. Ebben az időben a népkert neve Erzsébet-liget volt. A népkertnek és a korábban létrejött Lövölde kertnek két szórakozásra alkalmas helyisége is működött. 1896-ban egy korszerű szórakozóhely építését fontolgatták a városban és az 1898-as helyi sajtóban meg is jelent a Népligetben régóta érezzük hiányát az alkalmatos és díszes tánczteremnek; érezzük - annyival is inkább, mert néhány év óta minden tavaszi és nyári mulatság itt folyik le. Soltész Nagy Kálmán polgármester vezetésével az ügyben létrehozott bizottság határozatot hozott a ház feladatáról, méreteiről, még arról is, hogy szilárd anyagból, nevezetesen téglából fog épülni, tehát nem afféle swaizi faház lesz. Az építészeti tervekkel Adler Károlyt bízták meg 1898-ban. Az építés vontatottan haladt, mert egyrészt készült egy másik terv is az épületre, Görgey László és Siess Viktor munkája, másrészt az építendő vigadó elhelyezésé is gondot jelentett. A népkert sétányrendszerét nem akarták megbolygatni, ezért a város vásárolt egy területet a Lövölde kert mellett erre a célra. Az épület avatóünnepsége 1903.április24-én volt, az első hivatalos rendezvényt június 7-én tartották. A népkerti Vigadó első bérlője Bokross Károly lett, a zenét Radics Lajos cigányzenekara szolgáltatta. 1910-ben Böczögő József lett a bérlő, aki a Koronában is váltotta Bokrosst. A Böczögő időszak alatt lendült fel a Vigadó forgalma, ekkor lett Miskolc kedvelt szórakozóhelye. Ekkor a vigadó előtti részen vasárnap déli katonazenekari hangversenyek voltak, a népkert sétányait ívlámpák világították meg. Később, mivel méretei miatt nem volt gazdaságos ez épület üzemeltetése a népkerti sporttelephez akarták kapcsolni, a Miskolci Sport Egyesület csarnokává, a szomszédos korcsolya- és teniszpályák kiszolgáló épületévé átalakítani. Az épület átépítési terveit Hajós Alfréd készítette el 1926-ban, emeletráépítéssel, torna- és vívócsarnok kialakításával, amit a Miskolci Atlétikai Kör használt. Az új funkciójú épületet 1927-ben nyitották meg. Ekkor nyerte el mai külső képét. A Vigadóban kialakítottak egy új vendéglőt is, mely Sport vendéglő néven üzemelt. A Népkerti Vigadó a második világháború utáni táncos szórakozóhelyként működött 1985-ig, majd bezárt és állaga leromlott. 1995-től Puskás Péter tervei alapján felújították, a belső terek díszítése és berendezése Fata György munkája volt. A népkerti Vigadót 1997. január 30-án avatták fel újra.

Somorjai Lehel
(Miskolci Napló 2016/04/09)