Nem volt egyértelmű, hogy építész lesz, sokkal jobban vonzotta a költészet, az irodalom. Jelentek meg írásai a középiskolai lapban, illetve előadóesteket tartott a gimnáziumban. Végül épp egy ilyen után dőlt el, hogy nem irodalmár, hanem építész lesz. Elvégezte az építészmérnöki kart, majd a filmgyárban látványtervezőként dolgozott három évig. A tervezés mellett döntött, de az írás a mai napig szerelem számára…
A Déryné utca elején egy főkapu előtt várakozom, hogy beengedjenek. Puskás Péterrel, a Műépítész Kft. vezetőjével péntek délelőttre beszéltem meg találkozót az irodájában. A kapu kinyílik, és egy aprócska udvar tárul elém, amit borostyánnal futtatott falak határolnak. Ahogy bezáródik mögöttem a bejárati kapu, megszűnik a közeli főutca zaja, és felsejlenek a veronai udvarok hangulata. nem először járok itt, de minden alkalommal eszembe jut, ha megrendelőként érkeznék az építészirodába, ez az udvarrészlet azonnal meggyőzne, jó helyen járok.
Péterrel régóta ismerjük egymást, így meggyőzésre nincs szükség. Illetve részemről igen, mert ő most nem szeretne szerepelni a magazinban. Én viszont szeretném elkészíteni az interjút, nem azért, mert kiadták a feladatot, sokkal inkább, mert hiába írtam már róla sokat, még mindig vannak kérdéseim. ismerem a munkáit- Szinva terasz, Deszkatemplom, Csillagpont, Déryné utca, Kandia köz stb. -, tudom hogy az egyik alapítója a Múzsa díjnak, de azt például még soha nem kérdeztem meg tőle, miért lett építész. Most itt volt az alkalom.
– Őszintén megmondom, nem tudom – érkezett a gyors válasz. – A Földes Ferenc Gimnázium matematika-fizikatagozatra jártam. és a szép és jó emlékű Koncz József rajztanár felfedezte, hogy jól rajzolok. Így harmadikos koromtól minden szombaton és vasárnap az egri főiskola kihelyezett rajziskolájába jártam.
Ennek ellenére nem volt egyértelmű, hogy a rajzolást, tervezést választja. Azért sem, mert az irodalom megszállottja volt. Jelentek meg írásai a középiskolai lapban, illetve előadóesteket tartott a gimnáziumban. Épp egy ilyen után dőlt el, hogy nem irodalmár, építész lesz. A nagy elhatározásban Pápai tanár úr segítette: Péter ugyanis18 évesen azon hezitált, költő vagy építész legyen, mire tanára kijelentette, az építészet, ha lélekkel művelik, egyben költészet is.
Talán ennek köszönhetően is Puskás Péter a Műegyetemre ment, elvégezte az építészmérnöki kart, majd a filmgyárban dolgozott három évig. Olyan filmekben alkotott, mint a Circus Maximus vagy az első magyar Oscar-díjas film, a Mephisto.
– Végül édesanyám és nagyanyám hívószavára kerültem vissza Miskolcra – emlékezett az építész. – Édesanyám a közgazdasági szakközépiskola igazgatója volt akkoriban egy új iskolát álmodtak meg a régi helyére, a tervezést pedig Horváthné Boros Marika Ybl-díjas építész vezette. Erre a munkára hívtak haza, és így kerültem az Északtervhez, ami akkor az ország legjobb építészeti műhelye volt, és a fiatal építészek számára is komoly feladatokat adott… Majd kényelemből vagy gyávaságból, vagy tudom is én, miért, de itt ragadtam Miskolcon, és borzasztóan széles, változatos lett itt az életem.
Jött a rendszerváltás, ami akarva-akaratlanul érintette az építészeket, engem mindenképp. A nagy kollektív tervezőirodák – néhány kivétellel – megszűntek, darabjaikra estek. Az annyira vágyott szabadság eljövetelekor mindenki önálló tervezőirodát hozott létre. Így csaknem 25 évvel ezelőtt én is, ötödmagammal megalapítottam a Műépítész Kft.-t. Nagy váltás volt, hiszen azután, hogy az Északtervnél mindent elénk raktak, most önállóan kellett a munkát megkeresnünk – emlékezett
Az elmúlt negyedévszázadban számos jelentős városi teret, közintézményt álmodott meg, álmodott újra, valamint jó pár miskolci családi házat.
Mai napig szívem csücskei az István-barlang fogadóépületének bejárata, amit még faitalon terveztem – árulta el. Hogy miért? Mert úgy néz ki, mint komódban a fiók, az emberek észre sem veszik. Ám amikor igen, akkor azt az érzést váltja ki, hogy évtizedek óta ott van. Persze, ma már valóban ott van évtizedek óta… de ez a bejárat volt az első zöld tetős épülete a térségnek, terméskőből épült az egész, a megbízó és a kivitelező részéről is megvolt az az igényesség, ami szerintem a házon mai napig meglátszik. Emberléptékű és borzasztóan szerethető ház, legalábbis én nagyon szerettem- jelentette ki.
Puskás Péter irodájának falán évek óta egy hegedű lóg, alatta pedig egy kottaállvány. Létezik egy filozófiai tézis, miszerint az építészet a megfagyott zene. Ha ez igaz és ezt a gondolatot továbbvisszük, akkor elmondhatjuk, az építész a megfagyott muzsikus. Ennek a jelképeként van a falon a hegedű – adja meg a magyarázatot. Az építésztől elvárják, jó házakat tervezzen, értéket teremtsen, ennek én a mai napig megszállottja vagyok, vallom, az építészet is művészet – jelentette ki.
Az építészet mellett jut e még ideje az írásra? – kérdezem. Még most is írok, persze ezek nem jelennem meg sehol. De hálás vagyok Istennek, hogy megtartotta bennem a hitet az irodalom és a költészet irányába. Amikor tehetem, olvasok, próbálok tájékozódni a társművészetekben, festészetben, szobrászatban. Próbálok tenni a művészet elismertetéséért, például a Múzsa díj által is- hangsúlyozta.
Szántó Rita
(Kontúr 2017/1)
