A tanulmány témája
A fejlesztési tanulmány készítésének célja, hogy megmutassa, hogyan, milyen beavatkozásokkal lehetne a Miskolc, Corvin u. – Uitz B. u. – Szemere u. – Mindszent tér által határolt városi tömböt és épületállományát alkalmassá tenni az itt tervezett összevont kormányhivatali feladatok szakszerű ellátására.
Cél egy olyan, funkcióiban összehangolt, településszerkezetileg egységesen megfogalmazott városkapu terület ill. alközpont létrehozása, ahol Miskolc Megyei Jogú Város központi kormányhivatali területe, kialakítható.
A kaputerület funkció ill. a tervezett, nagyon aktív közönségforgalommal járó, kiemelt jelentőségű kormányhivatali központi funkció elhelyezése a tömb szerkezetének, térrendszerének átgondolását igényli.
A tömb új, nagy közönségforgalmat vonzó funkciói szükségessé teszik a szabad (nyilvános) terek átgondolt kialakítását annak érdekében, hogy a terület új funkcióit, új lehetőségeit igénybe vevők, a területre érkezők megközelíthessék a kormányhivatali ügyintézés helyeit, az ide látogatókat kiszolgáló kereskedelmi-szolgáltató területeket, a találkozás, pihenés tereit ill. a parkoló területeket.
A beépítés koncepciójának alapelvei:
Új terek létrehozása:
1. Az új várospolitikai és városszerkezeti szerep egy erőt sugárzó reprezentatív tér létrehozását igényli a város történeti teréhez, a Mindszent térhez – a hajdani Mindszent település piacteréhez, főteréhez – kapcsolódóan. Ehhez az új térhez kapcsolódnak a tömb tervezett kiemelt jelentőségű középületei.
A Mindszent térhez kapcsolódó új tervezett tér – mint a legtöbb meghatározó tér – többféle funkciót tölt be egyidejűleg:
‐ A Belváros déli kaputerülete, átlépési pontja ill. dísz tér, amely a jelentős szerkezeti szerepű terület ill. az itt található jelentős épületek – Mindszenti templom, a tervezett kormányhivatali épületek – hatását emeli.
A tér burkolt felületekkel, vízfelületekkel, zöldfelületekkel és kiemelt építészeti, képzőművészeti jelekkel valósul meg. A műemlék Csupros Mária szobor (amely nevét a hajdani piactéren a szobor lábazatára helyezett csuprokról kapta) a tér egy kiemelt pontjára történő áthelyezése tervezett. Így a szobor újra egy jelentős tér központi, iránymutató pontja lehet.
‐ A kormányhivatali épületegyüttes előtere, amelyet az azt használók – ügyfelek, itt dolgozók vagy erre járók közösségi térként – agóraként – is használják. Az épületek bejáratához kapcsolódó térrész fedetten – üveg lefedés és perforált fém lemez- , de nyitottan kerül kialakításra. Erről a térrészről nyílik a déli épület (MEP) főbejárata és az északi épület (ITC) egyik mellékbejárata. Ebben a térrészben kerül elhelyezésre az a lépcső rendszer, amely a Mindszent tér és a Corvin utca közötti több, mint egy épületszintnyi magassági különbséget áthidalja.
2. Az új funkciókkal újraélesztett tömb szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a tervezett funkciók, az új rendszerű közterületeken minél kedvezőbben felfűzhetők legyenek, minél kedvezőbben feltáruljanak, elérhetők legyenek.
A tömbbe történő tervezett belépések helyén a Mindszent tér mellett a Corvin u. ill. a Mártírok u. – Uitz B. u. felől is fogadó terek létrehozása szükséges. A kialakított fogadó terek:
‐ A nagy forgalmú, a tömb szakaszán autóbusz megállót is tartalmazó Corvin u. felőli fogadó tér, amely a kormányhivatali épületek felé vezeti be az erről érkezőket. Az új tölcsér alakú téren helyet kapnak kereskedelmi-vendéglátó vagy kisebb szolgáltató létesítmények is, amelyeket a legalacsonyabban fekvő Corvin utcai szintről és az 1 szinttel magasabban levő tömb belső szintjéről ill. az agóra szintjéről is el lehet érni.
‐ A nagy forgalmú, a tömb szakaszán autóbusz megállót is tartalmazó Uitz B. u. felőli fogadó tér, amely az ITC Székház épület – tervezett legnagyobb forgalmú kormányhivatali épület – egyik mellékbejárata ill. a MEP (Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) épület főbejárata felé vezet. A tér Uitz B. u. melletti lépcsős, süllyesztett részén az Uitz B. u. alatt az utca másik oldalán fekvő Mártírok útja felé is át lehet jutni. A térről a kialakított terepviszonyokhoz igazított gyalogutak indulnak a Corvin u.-i fogadó tér és a Szemere u. felé is.
3. A nagy közönségforgalomra tekintettel többfunkciós szabad terek – esztétikai, kondicionáló és rekreációs „zöld” terek – létrehozása tervezett. A szabad zöld felületek a meghatározó gyalogos felületek között behálózzák az egész tömböt. Az egy vagy kétszintes – ligetes – vagy facsoportokkal is tarkított növénytelepítés és a terek vízfelületei komoly kondicionáló erőt képviselnek a belvárosi területen.
A tömb megjelenésének, homlokzatainak megújítása
A Belvároshoz, a város történelmi magjához kapcsolódó új intézményi alközpont arculatának úgy kell megújulnia, hogy tükrözze az itt létrehozott új intézmények súlyát ill. a város elkötelezettségét a Green City (Zöldebb Városokért) mozgalom alapelvei felé. Miskolc az első magyarországi város, mely zöld mintavárosként a mozgalom alapelvei mentén fogalmazza meg jövőképét, városfejlesztési stratégiáját és konkrét intézkedéseit a fenntarthatóság köré építi. A építések során a város a természetes növényzet prioritásként kezelésével kíván eredményeket elérni. Az alkalmazott zöldtetők, zöld homlokzatok lehetőség szerint minél teljesebben kapcsolódnak az aktív zöldfelületek rendszeréhez.
A történelmileg kialakult tengelyek és a mellettük épített elemek, épületek tükrözik a város fejlődési ciklusait, hullámait. A tömb épületei – az északnyugati sarok leromlott épületállományát kivéve – mind kiemelt közintézményként épültek meg annak idején. Csak az épületek mai feltételek közötti újraértelmezése, mértéktartó, arányos felújítása, átalakítása erősítheti az elmúlt időszak létrehozott értékeit. Az elmúlt időszak időtálló, jó minőségben megépített épületei – ITC Székház épület (1978-79. építész: Dósa Károly) , volt SZOT Székház egész épületegyüttese (1959-62. építész: Vass Antal) – ma már helyi védelem alatt állnak.
A homlokzati megújulást a meglevő értékek, az alapvető szerkesztési rendszer figyelembevételével, az abból megvalósítható központosítással, kiemelésekkel kell végrehajtani.
ITC Székház épület:
Javasoljuk az ITC Székház épület egyes homlokzati felületeinek zöld homlokzati elemekkel történő kialakítását. Az épület szigorú osztású homlokzati rendszere egyes kijelölt helyeken megtörik, nagyobb szabad, zöldfelületi elemek elhelyezésére alkalmas egységek kerülnek beépítésre. Az épületen a világos kőburkolatok, beton felületek és a nagy üvegfelületek dominálnak. Az épület keleti oldalán egy új lépcsőház elhelyezését is meg kell oldani.
A meglevő épületek tetőfelületeit a zöldtetők vagy járható tetők, terasz felületek kiépítésére alkalmassá kell tenni. Az új kormányzati alközpont fő épületéből, a 12 szintes ITC épületből letekintve, a környező épületek mindegyikének 5. homlokzata, a zöldtetővel kialakított lapostető jól látható.